Elbúcsúztak Kirner Ferenctől
Életében azt a Krisztust követte, aki megígérte az örök boldog helyet a mennyországban mindazoknak, akik követik őt - emlékezett Ft. Kirner Ferencre püspöke, gyászmiséjén.
Sokan szerették, tisztelték Ft. Kirner Ferenc pápai protonotáriust, kanonokot, nyugalmazott kerületi esperest, a kedves atyát, és sokan érezték fontosnak, hogy részt vegyenek a gyászmiséjén. Idősek, középkorúak és fiatalok egyaránt ott ültek a szatmárnémeti Székegyház padjaiban a január 11-én, délután egy órától kezdődött szentmisén. Ennek elején, az egyházmegye papjainak jelenlétében, valamint Nm. és Ft. Cserháti Ferenc túrterebesi születésű, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök mellett, az oltárnál megállva, Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök az ő mestereként emlékezett az elhunytra: "Kirner Ferenc számunkra mindig a pap bácsi marad, az én számomra különösképp. A tanítvány kíséri az utolsó útján mesterét, és öröm van a szívemben, mert tudom, ő életében azt a Krisztust követte, aki megígérte az örök boldog helyet a mennyországban mindazoknak, akik követik őt. Hálát érzek a pap bácsiért, életéért, szolgálatáért, és mindazért a segítségért, amit életemben tőle kaptam, rajta keresztül, mint Isten kegyelmét. A legszentebb áldozattal állunk a mennyei Atya elé és kérjük szeretett paptestvérünk számára Isten bocsánatát és az örök boldogságot."
"Amikor a pap bácsi életére visszatekintünk, látjuk a gyermekkorát a sok nélkülözéssel, a háborús idők-, a titkos teológia-, a kommunizmus éveinek nehézségeit, a fenyegetéseket, a problémákat. Gondolhatott arra, hogy próbára teszi a hitét Isten, de kitartott. Mindannyiunknak meg kell a magunk halálát is halni, mindannyiunknak tartogat Isten egy halálmódot. Jézus is meghalt, elvállalta a halálát, és a pap bácsi is vállalta. Nem volt egyszerű, nem volt könnyű újra és újra elfogadni. Nem akart mást, mint amit az Atya akart. Biztos, hogy saját magunk számára tudunk kényelmes utat elképzelni a mennyországba, és nagyon nehéz ráhagyatkozni Isten akaratára, de meg kell tennünk. A papbácsi kimondta, ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem ahogyan te, Istenem. Folyamatosan Isten irgalmában bizakodott, ezüstmiséjének jelmondata 'Jézusom! Irgalom!' az aranymiséjének pedig 'Az Úr irgalmasságát éneklem örökkön örökké!' volt. Nagy példa ez számunkra, mert mindannyian bűnösök vagyunk, de mindannyiunknak remélnünk kell Isten irgalmában. Mint az egyházmegye püspöke, megköszönöm a papbácsinak azokat az áldozatokat, amiket hozott híveiért, egyházmegyénkért, paptestvéri szeretetéért - amit mindig érezhettem és nagyon sokan érezhettek. A boldog viszontlátás reményében köszönünk el tőled és engedünk át annak, akit egy életen keresztül szolgáltál."
A Székesegyházból Ft. Kirner Ferenc földi maradványait a híd melletti temetőbe vitték és a család, a paptestvérek és tisztelők jelenlétében ott helyezték örök nyugalomra.
